ápr
27

Este az Örsön

| Szerző: Saroltka | 7:03 pm

Napsütéses szép napot mindenkinek!

A minap valaki nagy optimistán megkérdezte tőlem, hogy elmúlt-e már az
ember-iszonyom... Hát erre mit mondhatnék? Főleg pont egy nappal az
után, hogy Pest egyik legforgalmasabb terén összefutottam egy nővel,
aki... Na de kezdjük az elejéről: szóval szombat este, olyan 8 óra
tájban voltam az Örs vezér terén. Egész nyugodtan tűnt a környék, csak
a szokásos csövik voltak ott, akit már minden arra járó ismer
látásból, mivel kb. 6-7 éve ugyanazok az arcok vannak ott. Persze néha
tűnnek fel újabbak, de ezek aztán olyan hirtelen távoznak, mint
amilyen hirtelen megjelennek. Hát.. mint mindenki, aki a városban a
túlélésért küzd, én is szigorúan a földre szegezett szemmel
járok-kelek, így kiszűrve az idióták egy részét. De ezen a estén
elkövettem azt a hibát, hogy felnéztem, egyenesen mai történetem
főszereplőjére: csak enyhén volt hajléktalan kinézete, akár egy
közepes alkesznak is elment volna. De ami a legfurcsább volt, valami
volt a szájában.. egészen pontosan lógott ki belőle... A fogaskerekek
ismét megmozdultak, és pillanatok alatt már gőzerővel forogtak. Mi a
franc lóghat ki egy elvileg normális középkorú nő szájából az utcán?
Első gondolatom a síp és a cumi volt, bár azért egyiket sem tartottam
nagyon valószínűnek. de nem tudtam sokáig gondolkodni, mivel bemutatta
az egész térnek, hogy mi volt az. Hát persze, hogy síp!! Hogy is
gondolhattam mást?! Végtére is ki lehetne képes síp nélkül közlekedni
a XXI. században a fővárosban? Nem tudom minek képzelte magát, talán
rendőrnek, avagy csendőrnek, de azt tuti, hogy utoljára a Louise de
Funes filmekben láttam ugyanezeket a mozdulatokat. Igen, nem
egyszerűen csak sípolt, hanem közben szaladt is... Rajta kívül senki
más nem látta, hogy mit üldözött. A nő ott volt negyed órával később
is, mikor kis kitérő után visszatértem a helyszínre. Addigra már
bevette magát a HÉV peronjára, minden várakozó utas nagy örömére.
Főleg azoknak, akik leültek mellé a padra, legalábbis a befogott
fülekből és a mérges arckifejezésekből személy szerint arra tudok
következtetni. Ki tudja, lehet, hogy nincs igazam, ugyanis szerencsére
felszálltam a HÉV-re és pár perc múlva, meghatóan, sípszó kíséretében
elindult... Meddig lehetett ott? Míg a valódi rendőrök el nem vitték?
:)
Szép volt, vicces volt, és talán más is szemtanúja volt közületek, aki
bizonyítja, hogy igen, tényleg vannak ilyen hülye emberek... :)

Üdv: Saroltka

A bejegyzés trackback címe:

https://bottadivita.blog.hu/api/trackback/id/tr602860052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása